"Ezt a darabot látni kellett. Érzékeltem, ahogy a gyerekek együtt élnek a történettel, visszaintegettek a színészeknek. Az a megoldás pedig, ahogy a darabon belül a videotechnika és a színház eszközeit ötvözték egymással, nagyon ötletes volt" - mondta.

Hozzátette: azok a foglalkozások, amelyeket a színészek bemutattak - a lakatos, az elektronikai műszerész, a szabó, az asztalos és a kórházi ápoló - hiányszakmák, ezért fontos, hogy ebben a kötetlenebb formában, a művészet közvetítésével is ismereteket gyűjthettek ezekről a pályaválasztás előtt álló fiatalok.

A történet legelején Merlin a varázsló (Jordán Tamás) csuklyás palástjába burkolva háttal a közönségnek a "világmindenséget vezényli" - a szombathelyi BPW Rába futóműgyár üzemcsarnokában parancsának engedelmeskedve mozdulnak a robotkarok -, majd a szó szoros értelmében lelép a filmvászonról, és a feleségével folytatott párbeszédből csakhamar kiderül, hogy a nagy varázsló otthon bizony csak egy kényelmes "papucs", aki hónapokon keresztül képtelen volt összeeszkábálni egy madárijesztőt.

Kisvártatva színre lép a történet főhőse, Jancsi is, akinek fogalma sincs, hogy milyen pályát, foglalkozást válasszon magának. Merlin ötletének engedve közösen egy robotlány elkészítésébe kezdenek. Jancsi hirtelen a BPW-Rába tanműhelyében találja magát, mesterének, István bácsinak és idősebb tanulótársának, Dávidnak a segítségével - no meg időnként Merlin varázserejének köszönhetően - lemezt hajlít, heggeszt, fúr és kalapál, s hamarosan elkészül a robot alsó teste. A munka az elektronikai műhelyben folytatódik, ahol mozgató motort és villogó ledeket szerelnek a masinába, ügyelve arra, hogy szíve is legyen a gépezetnek.

A robot törzse és kockafeje már az asztalosműhelyben készül el, bemutatva a szalagfűrészelés veszélyeit, majd miután Jancsi arcot fest és nevet is ad neki, egy szabóműhelyben fel is öltöztetik. A gép azonban elromlik, s - megmagyarázatlan okból - javítóműhely helyett kórházba szállítják. Merlin a mese szabályait követve azt tanácsolja a fiúnak, csókolja meg a robotlányt, amely a csók hatására megelevenedik, így a körülötte álló orvosok és ápolók már meg tudják menteni az életét.

A kamaszos poénokban bővelkedő, néha erotikus célzásoktól sem mentes mesébe a szerző belecsempészett jó néhány, a szakmákra jellemző információt, sőt még a hiányszakmák esetében kapható ösztöndíjakról is szó esik - mindezt úgy, hogy egy pillanatra sem törik meg a színház varázsa. A szokatlan tartalomhoz különleges forma is társul: az előadás alatt a filmvásznon és a színpadon egyik térből és síkból a másikba "átlépdelnek", áttársalognak a szereplők.

A következő napokban a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének támogatásával több mint 1400 pályaválasztás előtt álló fiatal tekintheti meg a Weöres Sándor Színházban a Horgas Ádám rendezte előadást.